Közeledik a vég. Szerencsére. Azért búcsúzzunk tőlük szépen. Illő megemlékezni "áldásos" tevékenységükről. Röviden. Annyira azért mégsem lesz rövid...
AZ UTÓBBI NYOLC ÉVBEN HATALMON
LÉVŐ KORMÁNYOK FŐ BŰNEI
1. 2006-os rendőrterror.
Kilőtt szemek, letépett ujjak, eltört csontok, évtizedek óta példa nélküli sorozatos jogsértések, szakszerűtlen intézkedések mindennemű felelősségre vonás nélkül, sőt, egyes esetekben a felelősök kitüntetésével, megjutalmazásával. A későbbi évek kormányellenes demonstrációi kapcsán is számos jogsértés fordult elő.
2. A gazdaság csődközeli állapotba juttatása.
2006-ban a világ második, 2007-ben az Unió legmagasabb GDP-arányos államháztartási hiánya, 2007-ben az Unió legalacsonyabb növekedési rátája és legmagasabb inflációja, valamint majdnem legrosszabb foglalkoztatottsági szintje, jelentős folyó fizetési mérleg-hiány, nagyarányú munkanélküliség (különösen a pályakezdők körében), mely tünetek nagy része még a gazdasági válság előtt jelentkezett. Ennek következménye egyrészt korábbi kelet-közép-európai versenypozíciónk elvesztése, sőt, erőteljes lemaradásunk a régióban, másrészt gazdaságunk sérülékenysége. A gazdasági válság kitörését követően elsőként kellett nemzetközi mentőcsomagért folyamodnunk, amelyben a hatalmasra duzzadt központi adósságállomány mellet az is közrejátszott, hogy a kormányzat tétlenül nézte a devizahitel-állomány rohamos növekedését.
3. Rekordmértékű, a GDP 73%-a rúgó, és folyamatosan tovább növekvő adósságállomány, melynek jelentős részét a legutóbbi kormányok vették fel. Hatalmas mértékűre növekedett az önkormányzatok (köztük a főváros), az állami vállalatok és intézmények, valamint a lakosság eladósodottsága (beleértve a devizahitel-állományt) is.
4. A problémák egyik forrása a 2002-es „száznapos csomag”, melynek során a túlméretezett arányú osztogatást főként hitelből finanszírozták. A bajokat csak súlyosbították a szinte rendszeres megszorító csomagok. A közgazdászok által is sokat bírált Medgyessy-, Draskovics-, valamint Gyurcsány-csomagok, valamint az azokkal együtt járó kb. 50 adó-, és illeték-emelés és több mint egy tucatnyi új adó-, és illetékfajta százmilliárdokat vettek ki az adófizetők, elsősorban a vállalkozók zsebéből, jelentősen rontva a gazdaság teljesítményét, az infláció felpörgetésével pedig az életszínvonalat. A 2004-es, erősen vitatott ÁFA-visszatartások szintén komoly károkat okoztak a vállalkozók számára, a 2003-as forint-sáveltolás pedig jelentősen hozzájárult az államháztartási hiány növekedéséhez.
Mindeközben a kormányzat növelte a képviselők és az állami vezetők fizetését.
5. Késlekedő és tehetetlen válságkezelés, amely tovább súlyosbította a válságot, a Bajnai-csomag pedig újabb megszorításokat jelentett, ezen felül több tízmilliárd forintot kívánnak elvonni az infrastruktúra területéről.
7. Először egy a múltját addig eltitkoló korábbi szigorúan titkos tiszt, majd egy korrupcióval erősen gyanúsítható, végül egy többek közt a Hajdu-Bét-ügyben is erősen érintett politikus miniszterelnökké választása. Ezzel együtt a KISZ és a korábbi állampárt számos vezetőjének fontos pozíciókba (miniszter, államtitkár, stb.) emelése, illetve kitüntetése.
8. Öt év alatt két alkalommal a választók megkérdezése nélküli miniszterelnök-csere, mindkét alkalommal botrányos körülmények közepette.
10. Négyes metró
A kormánypártok jelöltje, Demszky Gábor évek óta botrányos színvonalon vezeti a fővárost (BKV-ügyek, Combino-ügy, rakpart-átépítés, stb.). Működésének szimbóluma az eredetileg százmilliárdosra tervezett, egyes szakértők által is erősen kritizált négyes metró-beruházás, amely mára több mint 500 milliárd forintos, kétes kimenetelű vállalkozássá vált olyan korrupciós jelenségek kíséretében, amelyek már eddig több tízmilliárd forintnyi EU-támogatástól fosztották meg a fővárost..
11. Hankook-ügy
A dél-koreai beruházó számára a nyilvánosság megkerülésével adott több tízmilliárd forintnyi támogatás, valamint a szintén nem hivatalosan beígért egyéb privilégiumok (pl. a cég számára kedvező adójogszabály-változások) ügye példa nélkül álló botrány. Más multinacionális cégek esetén is hasonló módon jártak el.
12. Pécs Kulturális Főváros.
Egy város és egy ország lejáratása az, ami a kulturális főváros-projekt körül évek óta zajlik. Ide tartoznak a Toller-féle pécsi városvezetés bűnei is.
A mezőgazdaság teljesítménye 2004 óta folyamatosan csökken, a növénytermesztés valóságos zuhanást szenvedett el, és az állatállomány is tovább csökkent, miközben jelentősen növekedett az import. A bajokat súlyosbítja, hogy a magyar mezőgazdaság ma már több, mint 60%-ban külföldi tulajdonban van. Mindehhez járultak a folyamatos élelmiszer-botrányok.
A problémák egy része 2005-ben óriási fővárosi gazdatüntetéshez vezetett.
Vidéki iskolák, posták bezárása (mobilposta-botrány), valamint vasúti szárnyvonalak megszüntetése, amit a többnyire EU-pénzekből történő fejlesztések sem tudtak kellő mértékben ellensúlyozni.
15. Fontos állami tulajdonú cégek élére hozzá nem értő régi KISZ-es, illetve állampárti vezetők kinevezése, akik sorozatos botrányokat okoztak, és emellé indokolatlanul nagy összegű – sokáig jogellenesen eltitkolt – prémiumokat, végkielégítéseket vettek fel. A legismertebbek közülük Szabó Pál, valamint Kocsis István különböző ügyei. Ide tartoznak a nagy port kavart székházügyek is (MÁV, Posta, MTV, stb), melyeken több milliárdos veszteségek keletkeztek, valamint a Nemzeti Vagyonkezelő körüli sorozatos botrányok.
16. Méregdrága infrastrukturális beruházások.
A gazdasági lehetőségeken túllépő, többnyire hitelből finanszírozott autópálya-beruházások, valamint a hozzájuk kapcsolódó létesítmények körüli botrányok, melyek közül kiemelhetőek a Szekszárd-körüli autópálya-szakasz egyes elemei, a Köröshegyi Völgyhíd, valamint a Megyeri-híd. Ez utóbbi esetben számos vállalkozó a tőkéjét, több százan pedig állásukat vesztették el.
17. Nem megfelelően tervezett és végrehajtott egészségügyi reform.
A reform sok területen káoszt eredményezett, a kórházak egy része hatalmas adósságállománnyal küzd.
19. Az egészségügyi miniszter leváltásának botrányos körülményei még a kormányon belül is olyan felháborodást keltettek, ami a koalíció széteséséhez vezetett.
20. Strabag-, Siemens és hasonló ügyek.
A legfontosabb nagyberuházásokat rendre ugyanazon, többnyire külföldi cégek, illetve azok tulajdonosi köre nyerték el, melyek olyan vitatható beruházásokat valósítottak meg, mint pl. a Combino-villamosok beszerzése, vagy az M6-os autópálya botrányos továbbépítése, melynek során eddig négy ember vesztette életét, egy pedig életveszélyesen megsérült.
A kormányzat nem vette figyelembe a számvevőszék sorozatos bírálatait, és nem hajtotta végre a szükséges módosításokat.
A számvevőszék szerint a gazdasági támogatások rendszere átláthatatlan és nem elég hatékony volt, komoly kritikák érték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget például az uniós támogatások kifizetésének lassúsága miatt, ezen felül támadták a haderőreformot is (előkészítetlen létszámleépítés, elhibázott beruházások, stb).
Az előrejelzések ellenére le nem fújt tűzijáték öt ember (köztük egy kislány) halálát okozta, valódi felelősségrevonás nem történt.
Magyarország száz évnyi ellátását lehetővé tévő földgázkészlet kiaknázási jogának kiárusítása 12%-os bányajárulék fejében többnyire külföldi cégek számára.
26. Kormányzati negyed.
A botrányos körülmények között tervezett kormányzati negyed munkálatait kénytelenek voltak leállítani, több milliárdos kárt okozván.
27. Kétes beruházások vidéken: botrányos ingatlanügy Sukorónál, az óbudai Hajógyári Szigeten, valamint Sávoly mellet.
28. Luxuskiadások.
Milliárdok irodabútorokra, luxusautókra és tanácsadókra állami szinten, valamint az állami tulajdonú cégeknél. Szintén milliárdok elköltése a minden addiginal nagyobb mértékű propagandára.
29. Hajdú-Bét-ügy.
A kormány tétlenül nézte, ahogy tönkreteszik az ország legnagyobb baromfihús-termelő cégét, és vele libatenyésztők tömegét, akik közül kilencen öngyilkosok lettek. Az ügy egyik felelőse később miniszterelnök lehetett.
30. Hospinvest-ügy.
Szinte a teljes heves-megyei kórházi ellátás kiárusítása egy homályos hátterű, veszteséges, később csődbe jutott cég számára, amely különösen az egri kórházban okozott komoly feszültséget.
31. Az M5-ös autópályát üzemeltető cég részvényeinek kiárusítása egy külföldi cég számára.
33. Sorozatos jog-, és erkölcs-sértő bíráskodások.
Többek közt két ember téves jogerős életfogytiglani elítélése a móri bankrablás ügyében, számos gyanús körülmény a Zsanett-ügyben, Princz Gábor és társai elsőfokú felmentése (melyet később megváltoztattak), valamint az ország legnépszerűbb futballcsapatának – később jogellenesnek nyilvánított – kizárása az első osztályból.
34. Elhibázott külpolitika.
A túlzottan oroszbarát külpolitika eredményeként 2008-ra mélypontra jutottak a magyar-amerikai kapcsolatok. Az orosz gázvezeték-építés támogatása több európai kormány rosszallását is kiváltotta. A „válság” kapcsán is sorra elutasították a magyar kormány követeléseit. Ezen felül nem történtek hathatós lépések a határon túli magyarokat ért jogsértések ügyében sem (pl. Malina Hedvig-ügy).
35. Részvétel a rengeteget kritizált afganisztáni „háborúban”, eddig három magyar áldozattal.
36. EU-csatlakozásunk előnyeit sem sikerült teljes mértékben kiaknázni. Az EU-s támogatások nem növelték a gazdaság teljesítményét és a foglalkoztatottságot. A schengeni övezetbe történő belépésünk sem volt megfelelően előkészítve.
37. Nem megfelelően megtervezett és végrehajtott oktatási reform.
Az emelt szintű érettségi vizsga rendszere gyakorlatilag megbukott. A nem kötelező emelt szintű érettségi vizsga miatt irreális szintre növekedtek a felsőoktatási ponthatárok, miközben a színvonal alig emelkedett. Az elsők között csatlakoztunk a sokat kritizált bolognai folyamathoz. A PPP-konstrukcióban megvalósított infrastrukturális beruházások a felsőoktatási intézmények jó része esetén hatalmas adósságállományhoz vezettek.
A 2005-ös érettségi botrányt követően nem mondott le a szakminiszter.
38. Törvénytelen tisztogatások
A statisztikai hivatal elnökét, elnökhelyettesét, illetve a PSZÁF, valamint az Energiahivatal elnökét is jogellenesen távolították el hivatalukból, ezen felül gyanús körülmények között kellett távoznia a Híradó főszerkesztőjének is.
39. „Baráti” kitüntetések: Kossuth-díjak és érdemérmek a saját holdudvarnak. Ismertebb esetek:
41. Pekingi bukás.
A rosszul előkészített olimpiai szereplés során rekord alacsony mennyiségű érem (köztük mindössze három arany) született.
42. Egy ember öngyilkossága, aki búcsúlevelében az akkori miniszterelnök kormányának tevékenységét nevezte meg tette okaként.
A lista természetesen bővíthető...
